2015. november 26., csütörtök

Ferencvárosi TC - Debreceni VSC

Hétvégén újra Fradi - Loki lesz a bajnokságban, így adja magát, hogy ezzel a meccsel foglalkozzunk.

Számomra a két csapat első mérkőzése, amit már követtem is az az 1993-as bajnokság őszi fordulójának utolsó meccse volt. Sokáig kérdéses volt, hogy egyáltalán meg lehet-e tartani a meccset, mert azon a hétvégén óriási hó zúdult az országra, és ez rányomta a bélyegét a 15. forduló mérkőzéseire. A DVSC nem is tudott pályára lépni szombaton, mert a lelátók és a pálya olyan szinten lejegesedett, hogy az FTC nem tudta garantálni a játékosok és szurkolók biztonságát. A rangadót, mert joggal nevezhetjük rangadónak, hiszen a DVSC friss feljutóként a 4. helyen állt, és csak a 9. fordulóban szenvedte el első vereségét, míg a zöld-fehérek a harmadik helyen álltak, így csak December elsején, szerdán tudták lejátszani. Aki szintén figyelemmel kísérte a mérkőzést az emlékezhet még egy különlegességre, hogy a közvetítés során az első félidőt az MTV 1, a másodikat pedig az MTV 2 adta. Az összecsapáshoz tartozik még egy történet, mégpedig Viktor Gracsov, és Szergej Kuznyecov esete, akik a pályán kívül barátok voltak, de ezen a meccsen Kuznyecov ütött-vágott, melynek következtében eltört Gracsov álla. Az eset nem maradt annyiban, a debreceni Klinika orvosa hivatalból feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Arról már nincs tudomásom, hogy miként alakult kettőjük története, és mi lett a nyomozás vége.

Íme a mérkőzés részletei, és összefoglalója:

A havas-jeges talajhoz valamivel jobban alkalmazkodtak a ferencvárosi játékosok, míg a vendégek ezúttal nem tudták igazolni jó hírüket, gólszerzési lehetőséghez alig jutottak. Így a hazai győzelem megérdemeltnek mondható.

Már csütörtökön volt arra utaló jel, hogy a lelátók felfagyása miatt nem biztonságos megtartani a Ferencváros – DVSC NB I-es találkozót. Hozzáértők, dönteni hivatottak pénteken reggel is szemrevételezték a terepet. Eldőlt, az Üllői úton nem játszanak szombaton.
- A játéktér állapota ugyan megfelelő, de a nézők biztonságáért nem tudunk garanciát vállalni – újságolta Albert Flórián a ferencvárosiak részéről az MTI kérdésére válaszolva. – Erről fax-üzenetben értesítettük az MLSZ-t és a DVSC-t is.

Ferencváros – Debreceni VSC 1:0 (1:0)
Üllői út, 4.000 néző, V: Puhl


Ferencváros: Szeiler – Simon, Telek, Kuznyecov, Keller – Szűcs, Lipcsei, Lisztes - Gregor (Páling 84.), Cigan, Nagy Zs.

Debreceni VSC: Horváth B. – Balogh J., Gojan, Kondás, Pető – Dombi, Sándor Cs. (Medvid 84.), Sándor T., Madar – Gracsov (Tóth. A. 87.), Radu

Gól: Lisztes (44.)
Sárga lap: Lisztes (26.) illetve Radu (69.)
Kiállítva: Lisztes (62.)
Jók: Simon, Kuznyecov, Lisztes illetve Sándor T.

Apró incidens előzte meg a mérkőzést, a ferencvárosi szurkolótábor ugyanis alaposan meghógolyózta Horváth Bélát, a debreceniek kapusát.
A havas, villanyfényes mérkőzés két hazai helyzettel indult. Az 5. percben Lisztes lőtt 14 m-ről centiméterekkel mellé. Nem sokkal később Cigan vezethette kapura a labdát, de nemcsak a kifutó Horváth, hanem a kapu mellett is elgurított. Bár a folytatásban és a csúszkálásban továbbra is a zöld-fehérek bizonyultak jobbnak, a következő helyzetre a 36. percig kellett várni. Ekkor előbb Lisztes elől mentettek a védők, majd az ismétlésnél Cigan lövése szállt mellé. Már-már úgy tűnt, gól nélkül ér véget az első félidő, amikor a 44. percben Lisztes megszerezte élete első felnőtt NB I-es gólját. A Détárit helyettesítő ifjúsági korú irányító lefutotta védőjét, és 14 m-ről a kapus hasa alatt a hálóba gurított (1:0).
Fordulás után Horváth kapus bizonytalankodása okozott izgalmat, majd az 51. percben Cigan megmozdulása. A ferencvárosi csatár ügyesen fordult le védőjéről, ám fölé lőtt. A 60. percben csaknem egyenlített a Debrecen, Szeiler kapus hibája után Pető elől tisztáztak az utolsó pillanatban a védők. Egy ferencvárosi helyzetet követően a 62. percben tíz emberre fogyatkozott hazai gárda. Lisztes ugyanis szabálytalankodott Petővel, és mivel volt már egy sárga lapja, Puhl kiállította. A 81. percben Keller szép megmozdulásának tapsolhattak a néző, a hátvéd a 16-osról elvetődve ollózta kapura a labdát, de Horváth hárított.



Az őszi végeredmény:
1. Vác FC-Samsung 15 9 5 1 34-14 23 pont
2. Békéscsabai EFC 15 10 2 3 37-12 22
3. Ferencváros 15 9 3 3 27-13 21
4. Debreceni VSC 15 8 3 4 23-17 19
5. Kispest-Honvéd FC 15 7 4 4 33-19 18
6. Rába ETO FC 15 7 4 4 25-16 18
7. Csepel-Kordax 15 7 4 4 21-27 18
8. Újpesti TE 15 6 3 6 22-19 15
9. Videoton-Waltham 15 4 5 6 18-24 13
10. Siófoki Bányász 15 4 5 6 18-26 13
11. EMDSZ-Soproni LC 15 4 4 7 22-30 12
12. PMSC-Fordan 15 3 6 6 14-23 12
13. Vasas 15 4 3 8 19-23 11
14. MTK 15 2 5 8 16-32 9
15. BVSC-Dreher 15 2 5 8 14-33 9
16. Haladás VSE 15 2 3 10 14-29 7
  
Góllövőlista:
10 gólos: Sándor T. (DVSC)
9 gólos: Wukovics (Ferencváros), Horváth F. (Videoton-Waltham)
8 gólos: Kulcsár (Békéscsabai EFC), Csertői (Rába ETO)
7 gólos: Azoitei (PMSC-Fordan), Fischer (Siófok)
6 gólos: Árgyelán, Szarvas (Békéscsabai EFC), Orosz, Illés (Kispest-Honvéd FC), Somogyi (Csepel-Kordax), Füle, Répási (Vác FC-Samsung), Ördög (EMDSZ-Soproni LC), Claude (Vasas)
5 gólos: Kovács J. (Ferencváros), Sallói (Kispest-Honvéd FC)
4 gólos: Kámán (Csepel-Kordax), Lipcsei, Gregor (Ferencváros), Csehi T. (Kispest-Honvéd FC), Horváth Cs. (MTK), Szenes (Vasas), Nyilas (Vác FC-Samsung), Klausz (Rába ETO), Gracsov (Debreceni VSC), Kozma, Véber (UTE)

Forrás: Tempó Fradi, Magyarfutball.hu


2015. november 25., szerda

Újrakezdés

Újra köszöntök mindenkit itt a Vágóhíd utcai blog hasábjain. Sok idő eltelt már a legutolsó bejegyzés óta, és úgy volt, hogy egy ideig  nem folytatom egyéb elfoglaltságok miatt a blog írását, de annyi helyről kaptam visszajelzést, főleg a DVSC idősebb játékosaitól és szurkolóitól, hogy örömmel nosztalgiáznak az itt megjelent tartalmak kapcsán, hogy nem marad más választásom, mint kiszolgálni az igényeiket, és ha tudom szélesebb körre kiterjeszteni a DVSC multjának megismerését! :)

Aki esetleg részese volt a DVSC történelmének, akár játékosként vagy szurkolóként, és szeretné, ha az oldalon róla is essen szó, vagy esetleg van olyan anyaga, ami beleillik a tartalmunkba, az jelentkezhet a vagohidutca10@gmail.com címen, vagy közvetlenül a Facebook oldalunkon is!

Most pedig hosszú idő után jöjjön az első cikk:

Ez egy régebbi riport, melyet most találtam meg, és a Békés megyei hir6.hu hírportál közölt. Az alany nem más, mint Melis Béla, a DMVSC játékosa, aki a 1987-88-as szezonban szerepelt színeinkben, és 29 meccs alatt 19 gólt szerzett, amellyel az NB 1 gólkirálya lett. Hogy mi történt vele később? Az a cikkből kiderül.   

Melis Béla huszonhárom éve vár a díjára 

Melis Béla békéscsabai nevelésű focistaként - katonaideje alatt - a budapesti Honvéd színeiben játszott először az NB I-ben. Az ott lejátszott nyolc meccs miatt még magyar bajnoknak is mondhatja magát. Igazi sikereit azonban ezt követően az Előrében (NB II-es gólkirály), a Győrben (bronzérem a bajnokságban) és a Debrecenben (NB I-es gólkirály) érte el. A jelenleg munkanélküli Melissel a napokban futottunk össze.
  
- Hogyan indult a pályafutása?
- Békéscsabaiként azt a bizonyos szamárlétrát végigjárva az Előre korosztályos csapataiban szerepeltem, de 1977-ben tizennyolc esztendősen kölcsönadtak a másodosztályú Szolnoknak. A felnőttből Zielbauer Miksával együtt kerültünk át Szolnokra, mert kettőnket elcseréltek Budavárival, ő igazolt Csabára. Egy esztendő múlva bevonultam a Honvédba, ekkor debütáltam az NB I-ben, majd leszerelés után hazajöttem az Előrébe. 1983-ben kipottyantunk az NB II-be, de a rákövetkező évben azonnal visszajutottunk, én pedig harmincnégy találattal gólkirály lettem.

- Ezt követően szerződött a Verebes-féle Győrbe.
- Igen, a mester csoda dolgokat tudott. Egy nagyon egyszerű példával tudom ezt érzékeltetni. Középcsatárként minden addigi trénerem azt verte belém: ha a beállós felmegy támadni, nekem követnem kell őt hátra. Na, ezt  azonnal kiverte a fejemből. Azt mondta, hogy egy csatár ne védekezzen, az a középpályások és a hátvédek dolga. Én csak pihenjek amíg támad az ellenfél, rám a támadásban van szükség. Verebes tökélyre fejlesztette a letámadást. Amikor Hannich Péter, az irányítónk jelt adott, akkor minden csatár rárontott a hátvédjére, már a tizenhatosuk környékén zavarba hoztuk őket. Ezt abban az időben csak a Győr játszotta, s rengeteg gólt rúgtunk belőle. Életem első nagy hibájának tartom azt, hogy két év után otthagytam a Győrt és eligazoltam Debrecenbe. Itt kiesőcsapat csatáraként tizenkilenc góllal lettem gólkirály. A gólkirályságért kapott kis Polski Fiat gépkocsit egyébként az 1988-as szolnoki Előre-Honvéd kupadöntő szünetében kaptam meg. Ekkor minden szépnek és jónak tűnt, ráadásul a bécsi Rapid próbajátékra hívott. Már hetek óta kint voltam az osztrákoknál, edzéseken, edzőmeccseken játszottam, mindenben megegyeztünk, még a feleségemnek is találtak munkát egy fitneszszalonban. A debreceni elnök azonban telefonált, hogy nem tud kiutazni a szerződés aláírására, utazzak haza, majd később visszavisz Bécsbe. Itt követtem el második hibámat. Egy pénteki napon hazajöttem, s másnap hajnalban kopogtattak anyósoméknál - ahol töltöttem az éjszakát - a rendőrök. Engem kerestek, s azonnal elvittek a rendőrségre, ahol a fogdába csuktak. Két napig hozzám sem szóltak, a harmadik napon egy nyomozó kihallgatott. Kérdezte, hogy mi is volt egy két esztendővel korábbi Pécs elleni meccsen. Mondtam, hogy semmi különös, az én gólommal nyertünk 2-1-re. Elég furcsán nézett rám, mint aki nem ezt a választ várta. Hát még akkor csodálkozott nagyot, amikor közöltem vele, hogy azon a Pécs elleni mérkőzésen én a Győr színeiben szerepeltem. A kihallgatóm ugyanis a bundagyanús Pécs-Előre meccsre volt kíváncsi. Amikor tisztázódott, hogy nem szerepelhettem az ominózus találkozón, kiengedtek a rendőrségről, de a bevont útlevelemet nem adták vissza. Három hónapig húzódott az ügy, a végén kaptam egy határozatot, amiben az szerepelt, hogy bizonyítékok híján mentenek fel a bundavád alól. Magyarán ártatlanul hurcoltak meg hónapokig, közben útlevél hiányában nem utazhattam ki Monacóba, a France Football Aranycipő díjátadójára, Ausztriában pedig ugrott a szerződésem. Hatalmas erkölcsi és anyagi veszteség ért.

- Nem gondolt arra, hogy jogi úton harcolja ki az igazát?
- Teljesen padlóra kerültem, elment a kedvem a futballtól. Persze eszembe jutott, hogy beperlem az MLSZ-t, de sajnos a részletes bécsi szerződést nem tudtam megszerezni. Ráadásul más világ volt az, és amikor megpendítettem, hogy bíróságra viszem az ügyet, az akkori rendőri vezetők közül az egyik az újságokon keresztül megfenyegetett, hogy én csak ne ugráljak, mert nem ártatlan vagyok, mindössze nem tudták bizonyítani a bűnösségemet.

- Mivel foglalkozik jelenleg?
- Pillanatnyilag munkanélküli vagyok és keresem a jobb megélhetést. Néha visszagondolok arra, hogy mennyi mindent másképp csinálnék, igaz felesleges rágódni a dolgokon. Az viszont erkölcsi elégtétel lenne, ha az MLSZ-től végre megkapnám az 1988-ban a bundavád miatt meghiúsult monacói díjátadó ajándékait. Amikor annak idején felhívtam a Szövetség illetékesét azzal, hogy mi van az ajándékokkal, azt a választ kaptam, hogy várjak egy kicsit, vámolás alatt van, de nemsokára küldik. Én még mindig várok...

Forrás: hir6.hu 2011.